A TarnaJoule program szociális hatásai Tarnabodon
Bevezetés
Tarnabod egy mintegy 600 lakosú, hátrányos helyzetű falu Heves megyében, amely nincs rácsatlakozva a földgázhálózatra – a téli fűtés eddig drága volt és jelentős légszennyezéssel járt. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat által vezetett TarnaJoule energetikai fejlesztési program egy innovatív, földgázhelyettesítő alternatív energiaellátási rendszert valósít meg a településen. A megoldás alapja egy napenergiával működő biomassza-feldolgozó és egy központi fűtőmű, amely az így előállított faaprítékkal látja el hőenergiával a helyi intézményeket és fogyasztókat. A program egyszerre szolgál környezetbarát energiaellátást és közösségi fejlesztést, így széleskörű társadalmi hatásokkal jár. Az alábbiakban tematikusan áttekintjük ezeket a hatásokat – a helyi foglalkoztatástól és energiaszegénység csökkentésétől kezdve a közösségi integráción és oktatáson át egészen a társadalmi innovációig.
Helyi foglalkoztatás és munkahelyteremtés
Tarnabodi fiatalok és mentoruk elektronikai eszközök szerelését gyakorolják a helyi műhelyben, ami a Máltai program egyik munka- és képzőhelye.
A TarnaJoule program szervesen illeszkedik abba a komplex fejlesztési modellbe, amelynek fókuszában a munkahelyteremtés áll Tarnabodon. A Máltai Szeretetszolgálat 2004-ben indította el a Befogadó Falu programot, melynek keretében válsághelyzetben lévő hajléktalan családokat telepítettek a faluba, és biztos megélhetésük érdekében elektronikai hulladékbontó üzemet hoztak létre. Ez az első szociális vállalkozás több helyi lakosnak adott munkát, és a betelepített családok sikeresen beilleszkedtek – ma már saját házukban élnek, gyermekeik szakmát vagy diplomát szereztek. “A kerítés azóta sincs kolbászból, de aki dolgozni akar, annak jut munka” – foglalja össze a falu szemléletét egy újságcikk, utalva arra, hogy mára mindenkinek van lehetősége dolgozni a településen.
A TarnaJoule keretében kiépülő biomassza-üzem tovább növeli a foglalkoztatást. A helyi tüzelőanyag-előállítás kifejezetten munkahelyteremtő beruházás, hiszen a biomassza begyűjtéséhez és feldolgozásához helyi munkaerőre van szükség. A projektben energianövényeket (pl. energiafűz, energianád) termesztenek a falu határában lévő parlagföldeken, illetve a környék zöldhulladékát hasznosítják, ami illeszkedik a Tarnabodon már korábban elindított mezőgazdasági programhoz. Ezáltal szezonális földművelési munkák jönnek létre nyaranta (ültetés, betakarítás), télen pedig a brikettáló- és aprítékoló üzem üzemeltetése ad munkát a falubelieknek. Fontos szempont, hogy az így végzett munka haszna a településen marad és annak fejlődését szolgálja. A program partnerei – egy innovációs cég (Glia Kft.) és egy egyetem – arra törekednek, hogy az energiatermelés önköltségi áron történjen, ne profitorientáltan, mert így az olcsó energia hosszú távon további munkahelyeket alapoz meg a faluban. E megközelítés lényege, hogy az energiatermelés nyeresége ne a szolgáltatónál keletkezzen, hanem a faluban működő vállalkozások versenyképességét javítsa és bővülésüket segítse, újabb munkalehetőségeket teremtve.
A TarnaJoule mellett több más kezdeményezés is hozzájárul a helyi gazdaság élénkítéséhez. 2022-ben például kertészeti mintagazdaság és biotechnológiai labor indult, amelyben modern üvegházas zöldségtermesztést valósítanak meg – uborka, paradicsom, paprika termesztését – 20 helyi ember foglalkoztatásával. A megtermelt zöldségeket részben a falu felújított élelmiszerboltjában, részben a környéken és távolabb (pl. egy egri Michelin-csillagos étteremnek) értékesítik, bevételt teremtve. A vállalkozásokat egy budapesti házaspár (Bencsik Attila és Tarina Krisztina) vezeti, akik a program megálmodói és a faluban élő “Tarnabod 2.0 Jövőgyár” csapat kulcsszereplői. Ők biztosítják, hogy a helyiek bevonása maximális legyen: földjeiket felajánló roma telektulajdonosok, a gazdaságban dolgozó munkások idővel a projekt megbecsült kollégáivá váltak. A közös munka során a felek kölcsönösen tanulnak egymástól és egy magközösség formálódott a legaktívabb résztvevőkből, akik felelősséget éreznek a vállalkozások sikeréért. Összességében elmondható, hogy a TarnaJoule és a kapcsolódó fejlesztések révén Tarnabodon évtizedek után először van valódi elsődleges munkaerőpiac, nem csupán közmunka. A helyi tapasztalat szerint mára “itt mindenki máltás”, azaz a falu egész közössége valamilyen módon kötődik a Máltai jelenléthez, és aki dolgozni akar, talál magának munkát.
Az energiaszegénység csökkentése
A TarnaJoule program egyik fő célja az energiaszegénység enyhítése egy olyan településen, ahol a háztartások eddig súlyos terhekkel küzdöttek a fűtés terén. Mivel a faluban nincs vezetékes gáz, a családok rászorultak a fára, szénre vagy gyakran akár egészségtelen hulladékok eltüzelésére is, hogy melegen tartsák otthonaikat. Ez nemcsak anyagilag volt megterhelő – a szilárd tüzelő drága, sokan eladósodtak miatta –, hanem súlyos egészségügyi kockázatot is jelentett (pl. műanyagok, rongyok égetése során mérgező füst keletkezett a lakásokban). Energiaszegénység alatt értjük azt az állapotot, amikor egy háztartás nem tudja megfelelő mértékben felfűteni otthonát vagy jövedelmének túl nagy arányát kell energiára költenie, ami Tarnabod esetében sok családot fenyegetett.
A most kialakított rendszer ezt a helyzetet gyökeresen javítja. A faluközpontban épülő faapríték-tüzelésű mini erőmű (biomassza fűtőmű) képes lesz olcsó hőenergiával ellátni a helyi közintézményeket – óvoda, iskola, orvosi rendelő, műhelyek – és a település gazdasági létesítményeit (pl. az üvegházakat). Ezzel tehermentesíti az önkormányzat és intézmények költségvetését, illetve javítja az ellátás biztonságát. A hálózatra kötött épületek hőközpontokat kapnak hőmennyiségmérővel, így a fogyasztás mérhető és igazságosan elszámolható.
A központi fűtőmű üzemeltetése gazdaságosabb, mint az egyedi fűtés, ami azt jelenti, hogy ugyanannyi hő előállítása kevesebbe kerül a közösségnek, mintha mindenki külön-külön tüzelne. A rendszerhez ráadásul napelempark is tartozik: a nyári időszakban a napelemek termelik meg a biomassza feldolgozásához szükséges energiát, így tulajdonképpen a nyári napsütést “brikettben tárolva” használják fel téli fűtésre – egy fenntartható és költségkímélő megoldás keretében.
Ami a lakossági felhasználást illeti, a program kétféleképpen is csökkenti az energiaszegénységet. Egyrészt a központi hálózatra a jövőben csatlakozhatnak további ingatlanok is (a tervezett távhővezeték 1,6 km hosszú, ami jelzi, hogy több ponton elérhető lesz majd a faluban). Másrészt brikettet biztosítanak azoknak a háztartásoknak, akik nem tudnak rákötni a rendszerre, hogy ők is jó minőségű tüzelőhöz jussanak. A brikettált biomassza magas fűtőértékű, tiszta tüzelőanyag, amely nem termel környezetkárosító égésterméket
– ez hatalmas előrelépés a korábbi gyakorlattal szemben, amikor sokan lignitet vagy szemetet égettek. Várható, hogy szociális alapon a legrászorultabbak kedvezményesen vagy akár térítésmentesen juthatnak majd briketthez, hiszen a program célja a senkit ki nem hagyó ellátásbiztonság. A Felzárkózó Települések program keretében már máshol is kipróbáltak hasonló modellt: például Tiszabőn a közösségi naperőmű bevételéből előre feltöltött mérőkártyákat adtak a legszegényebb családoknak, hogy legalább egy szobát elektromos fűtőpanellel biztonságosan befűthessenek – így nem kényszerültek hulladékkal tüzelni a gyerekek szobájában. Ez a gyakorlat Tarnabodon is alkalmazható lesz a brikett vagy az áram tekintetében. Összefoglalva, a TarnaJoule projekt révén minden tarnabodi lakos számára elérhetővé válik a megfelelő fűtés, ami jelentősen mérsékli az energiaszegénységet és javítja az életminőséget a településen.
A háztartások energiaköltségeinek alakulása
Az új energiarendszer közvetlen hatása lesz, hogy csökkennek a háztartások energiaköltségei Tarnabodon. Korábban a családoknak a piaci áron beszerzett tűzifa, szén jelentős anyagi megterhelést okozott – a falu szegény lakóinak kiadásai között a tél mindig kritikus időszak volt. Ráadásul a hagyományos kályhák, kalyibakályhák hatásfoka alacsony, sok tüzelő kárba veszett. Ezzel szemben a TarnaJoule által biztosított hőenergia önköltségi áron jut el a felhasználókhoz. A konzorcium tudatosan nem piaci profitorientált szolgáltatást hozott létre, hanem egy szociális üzleti modellt, amelyben a fogyasztóknak csak a tényleges előállítási költségeket kell megfizetniük. Mivel a biomassza alapanyaga részben saját termesztésből, részben ingyenes hulladékból származik, a termelési költség alacsonyabb, mint a kereskedelmi gázé vagy villanyé lenne. Ezt kihasználva a projektgazdák számítása szerint a helyben termelt hő jelentősen olcsóbb lesz, mint a nagyüzemi szolgáltatóké.
Konkrét példával illusztrálva: ha egy átlagos háztartás eddig évente mondjuk 100 000 forintot költött tüzelőanyagra, most ennek töredékéért, akár harmadáért-negyedéért biztosíthatja a fűtést a brikett vagy a távhő révén (pontos összegek majd a szolgáltatás beindulása után lesznek ismertek). A központi fűtőmű hatékony kazánja és a korszerű vezérlés (időjárásfüggő szabályozás) garantálja, hogy a lehető legkevesebb tüzelőanyagból a legtöbb hő keletkezzen. Ez is költségmegtakarítást eredményez a lakosságnak. Emellett a hőközpontok hőmennyiségmérői biztosítják, hogy mindenki csak a saját fogyasztását fizesse ki, és áthárítható legyen a támogatás a rászorulóknak (pl. bizonyos mennyiségű ingyen hő formájában).
Fontos kiemelni, hogy az energiaszolgáltatás kiszámíthatósága javul. A családok előre tervezhetnek a fix díjakkal, és nem kell attól félniük, hogy tél közepén elfogy a tűzifa vagy nem tudnak szenet venni. A Máltai Szeretetszolgálat a helyi önkormányzattal együtt valószínűleg rugalmas fizetési rendszert is fenntart (pl. előrefizetős kártyás rendszer, ahogy már elektromos áramnál is bevezették több helyen), ami megakadályozza a tartozások felhalmozódását és az ebből fakadó szolgáltatás-kikapcsolásokat. Tarnabodon már eddig is több családnál szereltek fel előrefizetős villanyórát – a tapasztalat szerint ahol bevezetik, ott “tiszta és egyszerű viszonyok váltják fel a korábbi zavaros helyzetet” az energiafogyasztás terén. Hasonló biztonságot nyújthat a fűtés területén a TarnaJoule által szolgáltatott hőenergia is. Összességében a háztartások rezsije csökken és tervezhetőbbé válik, ami növeli a pénzügyi mozgásterüket. Ezt a megspórolt összeget más alapvető szükségletekre (élelmiszer, gyógyszer, gyerekek iskoláztatása) tudják fordítani, így a program szociális hatása ezen a téren is jelentős.
Társadalmi integráció és közösségi részvétel
A TarnaJoule program nem önmagában áll, hanem a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programjának részeként valósul meg Tarnabodon, ezért a technikai fejlesztés mellett nagy hangsúlyt kap a közösségi integráció és részvétel. A Jelenlét program filozófiája szerint “az integráció fordítva működik – a falvak lakói nem tudnak megérkezni közénk, mi tudunk odamenni”, azaz a segítők költöznek a helyszínre és válnak a közösség részévé. Tarnabod volt az első ilyen falu az országban: 2004-ben a Máltaiak “szárnyaik alá vették” a települést, azóta folyamatosan jelen vannak. Ennek köszönhetően mára a helyiek és a betelepült családok között erős társadalmi kohézió alakult ki. A kezdetben ideköltöző hajléktalan embereket a régi tarnabodi lakosok befogadták, együtt élnek és dolgoznak, sőt, ahogy mondani szokták, “itt már nincs különbség őslakos és betelepült között, itt mindenki máltás” . Vagyis a segítő programhoz valamilyen formában az egész falu kötődik, közös üggyé vált Tarnabod felemelkedése.
A közösségi részvétel konkrét megnyilvánulása, hogy a helyiek aktívan bekapcsolódnak a projektekbe. Ahogy fent említettük, többen felajánlották használaton kívüli földjeiket művelésre, és sokan vállalnak munkát a gazdaságban vagy az erőművi beruházás során. A közös munkavégzés erős sorsközösséget teremt: a külső szakemberek (a Glia Kft. csapata) és a tarnabodi dolgozók évek óta “egymáson csiszolódnak”, és nyílt kommunikációval tanulnak egymástól – ha valamihez nem értenek, hívnak hozzáértő segítséget. Ez a partnerségi viszony a hierarchikus segítő-kliens kapcsolat helyett az egyik kulcsa annak, hogy a programot a helyiek magukénak érzik. Bencsik Attila, a program vezetője szerint “mi itt maradunk szürkület után is, és senki nem evett meg minket, inkább együtt eszünk jókat” – vagyis a falubeliekkel teljes értékű közösséget alkotnak a jelenlévő szakemberek. A bizalom kétirányú: a segítők elnyerték a helyiek bizalmát, cserébe ők is biztonságban érzik magukat a faluban.
A TarnaJoule infrastrukturális beruházása is igényelte a közösség támogatását. A lakosok türelemmel viselték az építési munkálatokat, sőt részt is vettek bennük (pl. idénymunkásként árkot ástak a vezetéknek vagy segédkeztek az erőmű telephelyén). A projekt tervezésekor a Máltai Szeretetszolgálat bevonta a helyi önkormányzatot és a lakosokat az igényfelmérésbe, hogy a megoldás megfeleljen a valós szükségleteknek. A közösségi fórumokon megbeszélték, mely épületek bekötése élvez elsőbbséget, és kik kaphatnak majd brikettet – ezzel is erősítve a transzparenciát és részvételt.
A közösségi élet Tarnabodon az utóbbi években látványosan felélénkült. Közösségi rendezvényeket szerveznek, például a tarnabodi nyári fesztivált, ahol a helyi fiatalok cigány street food ételekkel vendégelték meg a látogatókat és roma divatbemutatót tartottak. Ilyenkor nemcsak a falu népe, de környékbeliek is összegyűlnek, erősítve a pozitív képet a településről. A Máltaiak által működtetett megújult Tarnabolt (élelmiszerbolt) egyszerre látja el az alapellátást és közösségi térként is funkcionál: itt beszélgetnek az emberek, és még informatikaórákat is tartanak a gyerekeknek délutánonként. Mindezek hatására javult Tarnabod megítélése a külvilág szemében: míg korábban elkerülendő, “rossz hírű” cigány telepként tekintettek rá, mára “Tarnabodot már nem akarják mindenáron elkerülni az emberek” . A közösség saját identitása is erősödött, és a cél már nem egy leszakadó gettó fenntartása, hanem egy élhető faluközösség megteremtése. Ebben a TarnaJoule mint közös siker és büszkeség fontos szerepet játszik: a falu lakói látják, hogy az összefogással létrehozott modern fűtési rendszer az ő életüket könnyíti meg, és ez tovább erősíti a közösségi kötelékeket.
Oktatási és szemléletformáló programok
A társadalmi felzárkózás tartós eredményei elképzelhetetlenek az oktatás és szemléletformálás nélkül, ezért Tarnabodon az energetikai projektet is kísérik ilyen elemek. A Máltai Szeretetszolgálat már a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetett az oktatásra: átvették a helyi általános iskola fenntartását, megújították az óvodát, létrehoztak egy gyerekházat kisgyermekes anyukák támogatására és egy tanodát (házifeladat-központot) az iskolások felzárkóztatására
. Ennek köszönhetően a tarnabodi gyerekek ma már sokkal jobb esélyekkel indulnak: az iskolában kisebbek az elmaradások, javult a fegyelem és a továbbtanulási arány is növekszik. A más falvakból érkező pedagógusok a Jelenlét program részeként helyben maradnak tanítás után is, külön foglalkozásokat tartanak, mentorálják a diákokat. Több “első generációs értelmiségi” került ki a faluból – például az egyik befogadott család lánya óvónői diplomát szerzett–, ami pozitív mintát nyújt a fiataloknak.
A TarnaJoule projekthez közvetlenül kapcsolódóan is vannak szemléletformáló akciók. A #helyiérték iskola néven indított kezdeményezés kifejezetten a helyi környezet és közösség fontosságát hangsúlyozó oktatási forma, amelynek célja, hogy a diákok az elméleti tudás mellett jobban megértsék és értékeljék a saját környezetüket. Ennek keretében a gyerekek például megismerkednek a megújuló energiaforrásokkal, a szelektív hulladékgyűjtéssel, a fenntartható gazdálkodással – mindazzal, ami a TarnaJoule szellemiségét is adja. Rendhagyó természettudományos foglalkozásokat is tartanak: volt már óceáni kalandnap, ahol VR-szemüvegen át “búvárkodtak” a gyerekek a korallzátonyok között, algákat vizsgáltak mikroszkóp alatt és tengervizet kóstoltak. Ezek a játékos programok felkeltik a tanulók kíváncsiságát a tudomány iránt, és tágítják a látókörüket – olyan élményekhez jutnak, ami sokszor még városi gyerekeknek sem adatik meg. A szervezők hisznek benne, hogy a tapasztalati tanulás révén a gyerekek kitörési ambíciói nőnek, és később könnyebben beilleszkednek majd a szélesebb társadalomba.
A felújított tarnabodi kisboltban számítógépes foglalkozást tartanak gyerekeknek – a digitális készségek fejlesztése is része a programnak.
A felnőttek szemléletformálása legalább ilyen fontos. A TarnaJoule bevezetése kapcsán a faluban energiatudatossági tanácsadást is tartottak: megtanították az embereknek, hogyan használják az előrefizetős mérőket, mire figyeljenek a fűtésnél (pl. ne fűtsenek túl egy szobát feleslegesen), és miért előnyös a brikett a lignithez képest. A projekthez kapcsolódó mezőgazdasági program során a szakemberek megtanították a helyieknek a modern kertészet fogásait – például a palántázást, öntözőrendszer használatát, növényvédelmet –, ami kezdetben kihívás volt, hiszen “a rendszerben való gondolkodás okozott problémát” sok, csak napszámban dolgozott embernek. Ma már azonban ezt “meg lehet tanulni”, bizonyítja több sikeres helyi kertész, mint például Niki, a roma származású fiatalasszony, aki mára a zöldségtermesztés felügyeletéért felel. Az ő példája is mutatja, hogy a projekt felelősséget és tudást ad át a résztvevőknek: sokan ma már saját kertjükben is termelnek zöldséget, állatot tartanak, amire korábban nem volt példa. A program tehát nem csak anyagi támogatást nyújt, hanem mentális és kulturális változást is hoz: erősíti az önbecsülést, az önellátásra való törekvést és a nyitottságot az új ismeretekre.
Szerepe a társadalmi innovációban és a fenntartható fejlődésben
A Tarnabodon megvalósuló TarnaJoule program messze túlmutat egy hagyományos energetikai beruházáson – valójában egy társadalmi innovációs modell kísérleti terepe. Lényege, hogy a legelmaradottabb vidéki térségben is lehetséges a legkorszerűbb technológiák és a közösségfejlesztés ötvözése. “A felzárkózó településeknek gyorsabban kell fejlődniük a többinél, […] Ezért kell mindenből a legjobbat és a legmodernebbet odavinni a településekre.” – hangzik a program alapgondolata. Tarnabod ennek iskolapéldájává vált: a faluban 21. századi megoldások honosodnak meg (napelempark, okos vezérlésű fűtőmű, biotechnológiai labor), miközben a helyi közösség aktívan részt vesz ezek működtetésében. Ez a megközelítés újszerű, hiszen korábban a hasonló helyzetű településeken legfeljebb tüzelőanyag-segélyekkel vagy korszerűtlen kazánok kiosztásával próbáltak segíteni, ami nem hozott fenntartható eredményt. Itt viszont integrált fejlesztés történik: az energetika összekapcsolódik a szociális, gazdasági és környezeti dimenziókkal. Ennek köszönhetően a TarnaJoule egyszerre járul hozzá a klímavédelemhez (megújuló energia, csökkenő CO₂-kibocsátás), a gazdasági felemelkedéshez (olcsó energia = versenyképesebb termelés, munkahelyek) és a társadalmi felzárkózáshoz (energiahozzáférés javulása, jobb életkörülmények).
Kiemelendő a program hálózatos, együttműködésen alapuló jellege is. A TarnaJoule egy konzorcium keretében valósult meg: a kormányzati finanszírozású pilot pályázaton mindössze két projekt nyert – az egyik Tarnabod, a másik Mórahalom (geotermikus mintaprojekt). Ez is mutatja, hogy országos szinten is modellértékű kísérletnek tekintik a tarnabodi programot. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Glia Kft. és a Pécsi Tudományegyetem együtt kombinálták a szociális munka tapasztalatait a műszaki innovációval. Például a tarnabodi erőmű tervezésénél figyelembe vették a helyiek igényeit, ugyanakkor a kutatási komponens révén olyan új elemeket is beépítettek, mint a füstgáz hasznosítása mikroalgák tenyésztésére (a későbbi tervek szerint Bencsik Attila algagyártást is beindít a faluban, hasznosítva a tüzelés melléktermékeit). Ha ez sikerül, Tarnabod nemcsak energiában, de akár takarmányban vagy biológiai alapanyagokban is önellátó lehet – ami tudományos szempontból is újdonság.
A program társadalmi innovációs értékét mutatja az is, hogy Tarnabod mára fogalommá vált a felzárkóztatási szakmában. Számos hazai és külföldi delegáció keresi fel a falut, hogy tanulmányozza a “Tarnabod 2.0” modellt. “Tarnabod, ahová a jövőbe tekintő kutatás-innováció és társadalmi fejlesztések miatt távoli országokból is ellátogatnak” – írja egy beszámoló. Ugyanakkor beszédes kontraszt, hogy a szomszéd város pizzafutára még mindig csak a falu széléig szállítja ki a rendelést. Ez egyszerre jelképezi a program eredetiségét és a kihívásokat: Tarnabodnak egyszerre kell megküzdenie a múlt örökségével (szegénység, kirekesztettség) és megőriznie úttörő szerepét a jövő felé vezető úton. A változás kézzelfogható, de “a szegénységből kifelé vezető út hosszú és fáradságos”– figyelmeztetnek a program vezetői. Jelenleg Tarnabod még mindig az ország 12. legszegényebb települése a statisztikák szerint, ám a trend biztató: évről évre javulnak az életkörülmények, nő a foglalkoztatottság, csökken a közmunkára szorulók aránya, és a fiatalok közül is többen terveznek a faluban maradni.
Összegzésként elmondható, hogy a TarnaJoule energetikai program kulcsszerepet játszik Tarnabod fenntartható felzárkózásában. Nem csupán egy technológiai beruházás, hanem a társadalmi innováció motorja: egyszerre kezeli az energiaellátás, a szegénység és a közösségi fejlődés kérdéseit egy komplex modellben. Hozzájárul ahhoz, hogy Tarnabod ne elszigetelt, leszakadó település legyen, hanem egy élhető, önfenntartó “jövőfalu”, amely képes megtartani lakóit és perspektívát nyújtani nekik. A tapasztalatok pedig utat mutathatnak más hátrányos helyzetű térségeknek is. A TarnaJoule legnagyobb eredménye talán az, hogy bizonyítja: megfelelő támogatással és helyi összefogással a fenntartható fejlődés a legszegényebb falvakban is elérhető, és a megújuló energiák bevezetése nemcsak környezeti, hanem erős szociális megtérüléssel is jár.
Források: A fenti jelentés hiteles, elsősorban magyar nyelvű forrásokra támaszkodik – köztük a Pécsi Tudományegyetem projektismertetőjére