Az AlgaTer talajalga hatása a talajra

A mezőgazdaságban egyre nagyobb figyelmet kapnak az algák talajjavító és tápanyagpótló tulajdonságai, mivel a különböző műtrágyák és peszticidek megkülönböztetés nélküli alkalmazása a mezőgazdasági termelékenység fokozására olyan súlyos problémákat idézett elő, mint például a mérgező szennyező anyagok felhalmozódása. Az ilyen problémák ökológiai egyensúlyhiányt okoznak a talaj, a növények és a mikrobiota között, ezáltal befolyásolják a talaj termékenységét és egészségét.

A fenntartható mezőgazdaság azonban szorosan összefügg a talaj egészségével. A talaj egészsége magában foglalja annak képességét az ökológiai minőség megteremtésére, a bioproduktivitás fenntartására, valamint minden élőlény egészségének megőrzésére. A talaj mikrobiális sokfélesége és aktivitása kulcsfontosságú tényezők a fenntartható mezőgazdaság szempontjából.

Ebben az összefüggésben a talaj algái, beleértve a mikroalgákat és cianobaktériumokat, alapvető szerepet játszanak a tápanyag-egyensúly fenntartásában (különösen a nitrogén, foszfor, kálium és szén esetében), valamint a talaj egészségének megőrzésében. Ezek az élő szervezetek elősegítik a talaj termékenységét és javítják annak szerkezetét, mind élő, mind holt állapotban fenntartva annak biológiai aktivitását.

Az aero-terrestrial algák

A Felszíni és légköri algák ökológiailag és gazdaságilag értékes biológiai erőforrások, amelyek hozzájárulnak a szén-dioxid megkötéséhez, valamint a talaj egészségének és termékenységének fenntartásához. A vízi algákhoz képest a szárazföldi algákról szóló szakirodalom viszonylag kevés, különösen az olyan sajátos élőhelyeket érintő kutatások, mint az erdők talaja, mezőgazdasági területek, sivatagok, sarkvidéki régiók, különféle felszíni zónák, mesterséges építmények és trópusi talajok. A tanulmány elsődleges célja az ilyen algák kutatásában meglévő hiányosságok és lehetőségek feltárása volt.

A szakirodalmi áttekintés során különböző témakörök mentén elemeztük az adatokat, beleértve a „szárazföldi algákkal kapcsolatos jelenlegi kutatási eredmények természetét”, „módszertani megközelítéseket”, „biodiverzitást”, „környezeti kapcsolatokat”, „ökológiai szerepeket” és „gazdasági jelentőséget”. Az eredmények azt mutatták, hogy a talajokban rendkívül sokféle alga található, különösen a Cyanophyta (Cianobaktériumok) és Chlorophyta (Zöldalgák) csoportjaiból.

A szárazföldi környezetben az algák elterjedése elsősorban a mikroélőhelyi körülményektől függ, és számos talajalga faj érzékenyen reagál a talajspecifikus feltételekre. A talajalga ökológiai jelentősége magában foglalja az elsődleges biomassza-termelést, a biokémiai stimulánsok és növekedésserkentő anyagok felszabadítását, a nitrogénkötést, az ásványi anyagok oldódását, valamint a talaj termékenységének fokozását és fenntartását.

Mivel a levegő- és szárazföldi élőhelyek gyakran stresszes környezetet jelentenek, ezekben az élőhelyekben előforduló algák gazdagok lehetnek ritka metabolitokban és természetes vegyületekben. Például a kőzetfelszínen élő talajalga-fajok nedves ragasztó molekulákat használnak, hogy erősen rögzüljenek az aljzathoz.

A talajalga és más felszíni algák ökológiai szerepének és gazdasági hasznosíthatóságának további kutatása hozzájárulhat az algákra épülő iparágak fejlesztéséhez, valamint a fenntartható talajgazdálkodás megvalósításához.